Rába parti média háború

Húsz év múltán, miután 1988 decemberében Győrött, a Tér-Kép megjelenésével, kicsírázott a sajtószabadság, az ultra jobbos többségi városvezetésnek "sikerült eltaposnia" azt, ledöntve a demokrácia legfontosabb alap pillérét! Vagyis a rendszerváltás után két évtizeddel, Győrött visszatértünk az egy párt rendszer diktatúrájához. Mindössze annyi a különbség, hogy ez most nem vörös, hanem narancssárga színezetű, proletárdiktatúra helyett, nyárspolgári zsarnokság. Ezt határozottan ki merem jelenteni. Nem azért, mert magam is dolgoztam az érintett lapnak, hanem mert elkötelezett demokrata vagyok! Akik ismernek, Győrött szép számmal, azok tudják, a rendszerváltáskor és már előtte is, tettem is azért, hogy kivívjuk szabadságunk. (ellentétben a most a Városházán regnálókkal, akik akkoriban lapítottak) Ezért, ha valakik a nehezen megszerzett szabadságot támadják, azt személyes sértésnek veszem, és mindig, mindenhol szembe fordulok azokkal, akik a demokráciát veszélyeztetik, legyenek bárkik!   Annak idején, Győr élen járt a Kádár rezsim lebontásában, és az eltelt 18 évben, 2006 őszéig, nem is történt komoly támadás a sajtószabadság ellen. Akkor viszont a Fidesz berántotta a láncfűrészt, és Borkai klientúrájával egyetemben mindent igyekezett tarra vágni, ami nem az ö szájízük szerint való. Az előjelekből – az ellenzék teljes kiseprűzése a bizottságok elnöki és alelnöki, illetve az önkormányzati cégek felügyelő bizottsági posztjairól – már sejthettük, hogy rövidesen a sajtó azon részére is sort kerítenek, amely nem hajlandó farkcsóválva a talpukat nyalni.

Mivel számtalanszor állítanak meg bennünket teljesen ismeretlen emberek, akik őszinte aggodalommal kérdezik, mi a helyzet Győri Hét ügyben, hova lett városunkban a sajtószabadság?   Feltárom hát előttük a teljes igazságot. Mert a győrieknek joguk van tudni, mit művelnek a Városházán a nevükben, a hátuk mögött. Mint ismeretes, a Győri Hetet még az előző MSZP-s vezetésű önkormányzat indította. Míg ők álltak a város élén, az újságnál kínosan ügyeltek arra, hogy az önkormányzatban jelenlévő összes politikai erő, egyenlő súllyal szerepeljen. A lapot akkor is a Győri Innovációs és Marketing Centrum (GYIC) adta ki, amit az meghirdetett. A pályázatot az erre a célra létrehozott Media Network Lapkiadó nyerte el, ahol Domonkos Attila volt a lapigazgató és a névleges főszerkesztő egy személyben. Névleges, mert a tényleges főszerkesztő az egyik országos politikai napilap helyi tudósítója volt, mint Dézsi Csaba András győri Fideszes potentát jó barátja. A kollégát tehát mindegyik oldal elfogadta.  Miután 2006 őszén a Fidesz túlnyerte magát, féléven belül egyoldalúan felmondták a Győri Hét szerződését, és a GYIC Győri Közélet címen újabb lapot adott ki. Amelynek kvázi főszerkesztője ugyancsak az ominózus politikai napilap tudósítója lett, ha lehet még nagyobb titokban. Sőt a munkatársak közül is többeket átcsábítottak, nem kevés pénzért. Ezen nem is lepődtem meg különösebben, mindenki maga tartja karba a saját gerincét, csak azt furcsállottam, hogy milyen könnyen belesimultak egy, a legrosszabb Rákosista korszakot idéző pártlap struktúrájába.

Persze néhányan maradtunk, így akkor, ellentétben a nyilvánvaló szándékkal, nem sikerült elhallgattatni bennünket.  Ez tette lehetővé Domonkos számára, hogy megnyerje a szerződésszegés miatt indított pert. A város fizetett, mint a katonatiszt, 52 milliót. Könnyen tehette, az önök pénzét, a mi pénzünket költötte. Úgy tűnt, mint független lap sikerül továbbra is fennmaradnunk. Mint ilyen, néhány tyúkszemre természetesen rátapostunk. Pontosabban igyekeztünk összefüggésekre rámutatni, megvilágítani a valóságot. Tükröt tartottunk a Fideszes városvezetés elé, tettük, ami felelős írástudóként a dolgunk, kontrollt gyakoroltunk a hatalom felett. Mi voltunk az egyetlenek, hiszen az ellenzéket ma Győrött nem igazán hagyják szóhoz jutni, a helyi sajtó többi része pedig, vagy félelemből, vagy valamilyen egzisztenciális okból, nem igazán mer kritikai hangon megnyilvánulni. Tulajdonképpen a történteket dicséretnek is felfoghattuk volna, hiszen az elhallgattatásunkért tett erőfeszítések az bizonyítják, jól dolgoztunk, no és persze rávilágítanak arra is, miként viszonyul Borkai és a Fidesz a demokráciához! Ugyanis Domonkostól egy éjszaka megvették a lapot és a portált is. A vevő ugyancsak a GYIC volt. A szerződést, üzleti titokra hivatkozva, nem adták ki Neuport Zsoltnak, annak ellenére, hogy természetesen szintén közpénzből fedezték a tranzakciót. De hát kis hazánkban semmi nem marad titokban, én tehát elárulom önöknek. A Győri Hét hetilap és a Győri Nap internetes hírportálért Domonkos Attila húszmillió plusz áfát kapott, valamint öt évre kinevezték a Pannonvíz sajtósának, ugyancsak húsz millió plusz járulékaiért. Így, a mi elhallgattatásunkra tett kísérlet, több mint százmillió forintjába került Győr polgárainak. A legújabb fejlemény, hogy a GYIC újfent kiadta a Győri Hetet, melynek megvásárlását és átszínezett újra indítását, üzleti megfontolásokkal indokolták. Persze ezt épeszű ember nem hiszi el, egyébként se kellene hülyének nézni bennünket. Ez "üzleti szempontból" ugyan azt jelenti, mintha a Volkswagen konszern az Audi mellé építene egy másik motorgyárat. Vagyis teljesen értelmetlen. A két lap között mindössze annyi a különbség, hogy az egyik Borkaiék lábát, a másik kicsit feljebb lévő testrészét nyalja. Más felháborító furcsaság is történt az új kiadásba. Arról most ne beszéljünk, hogy szakmailag értékelhetetlenül gyenge csapat hányja össze a narancsos lapot, de tartalmától egyenesen felfordul az ember gyomra. Volt pofájuk ugyanis elnézést kérni egy olyan írás miatt, amit még a mi időnkben Dusza András kollégám jegyzett. Ráadásul egy olyan ügyben, ami felettébb dehonesztáló Borkaiékra. A hírhedett jegyzőügyről van szó. Nem taglalom most a részleteket, hiszen azokat majd mindenki ismeri, a lényeg az, hogy tanult kollégám szóvá tette írásában, vajon miként engedhették simán távozni egészségügyi okokra hivatkozva Papp László jegyzőt, mikor az olyan bűnt követett el – hatalmaskodott, szexuálisan zaklatta beosztott kolléganőit – amiért egy demokratikus jogállamban börtön jár! Mindezekért, a portálon és az ezen túl havilapként megjelenő Győri Hét hasábjain is bocsánatot kértek a volt jegyzőtől, ezzel alaposan szembe köpve azokat a városházi dolgozókat, akik elszenvedték Papp zaklatását és hatalmaskodását. A botrányt egyébként annak idején mi robbantottuk ki, és a narancsos városvezetés már akkor sem játszott pozitív szerepet az ügyben, Borkai például egyszerűen megpróbálta eltussolni az ügyet, magyarán letagadta az egészet. Ha akkor mi nem állunk a hozzánk forduló városházi tisztviselők mellé, sikerül is neki. A másik, etikai kérdéseket felvető disszonancia az újra indított Győri Hét ügyében a legtöbb cikket jegyző „Híres László” ténykedése. A név Bakács városházi sajtófőnököt takarja, aki a szélsőjobbról, a MIÉP felöl lavírozott be a tornyos házba. Azt most ne feszegessük milyen tolvajnevet választott magának, inkább hírhedt, mint híres, de mint közalkalmazott, szerintem nem dolgozhatna egy pártlapnak.     

Húsz év múltán tehát eljutottunk oda, hogy szeretett városunkban haldoklik a demokrácia. Az önkormányzatot uraló Fidesz, a lovak közé vágta a gyeplőt, és kontroll nélküli ámokfutásba kezdett. 

Szép városunkban zajlott a főpróbája annak, ami most zajlik az országba. Ide jutottunk, és ez már majdnem a világ vége! 

Pethy Simon Tamás Független újságíró